Robottechnológia és virtuális valóság

Rendkívül gyors technológiai fejlődésnek lehettünk tanúi az eltelt időszakban. Néhány éve az iparági szereplők még meglehetősen mérsékelt érdeklődést mutattak az innovatív robotalkalmazások irányába. A szolgáltató robotok még szinte csak a felsőoktatási környezetben léteztek, de gyakran ott is gúny tárgyai voltak. Ma viszont technológiai cégek, mint a Google, kereskedő cégek, mint az Amazon, de még államok és államszövetségek is, mint például az Európai Unió, költenek milliárdokat a szolgáltató robotok fejlesztésébe és elterjesztésébe. Az IFR (Nemzetközi Robotikai Szövetség) várakozása szerint 2015 és 2018 között az ipari szektorban több mint 150 ezer, a magánszférában pedig körülbelül 35 millió új szolgáltató robot talál majd gazdára.

Az elkövetkező tíz év tendenciáját ha vizsgáljuk különbséget kell tenni az ipari és a magáncélú felhasználásra fejlesztett robottechnológia között. Az egyszerű háztartási robotok várhatóan robbanásszerűen terjednek majd. Ezek alig tartalmaznak műszaki know-how-t, a saját maghatározott alkalmazási területükön kivételes megbízhatósággal működnek, és a tömeggyártás miatt sok háztartás számára már most is megfizethetővé váltak. Ezen robotok jövőbeni hatékonyságára nagy befolyással lesz a gyártásuk nagymértékű automatizálása. A szolgáltató robotok ipari felhasználása azonban már sokkal összetettebb kérdés mind a konkrét feladat, mind az alkalmazási környezet tekintetében.


 

Az autonóm működésű CoBOT-ok, a közvetlenül az emberi környezetben használható robotok közép- és hosszú távon a teljes termelési folyamatban szerepet kapnak majd, és az intelligens gyárak létrehozásának kulcsfontosságú építőelemei lesznek. Különösen az összeszerelő alkalmazásokban lesz drasztikus a robottal támogatott rendszerek számának a növekedése. Ebben a szegmensben a fejlesztések fő csapásiránya a szenzortechnológiára, a komponensszintig ható átfogó hálózatosodásra és a biztonsági funkciókra irányul majd. Mindez pedig interdiszciplináris, sőt vállalatok közötti K+F együttműködéseket feltételez. Legnagyobb kihívás az ember-robot együttműködése jelenti mely intelligens szenzortechnológiát, biztonságos és megbízható vezérlést és szoftvereket, valamint üzembiztos kommunikációt feltételez. A HGC Akadémia mintalaborjában a programban résztvevő vállalatok vezetői és szakemberei a saját vállalatuknál hatékonyan alkalmazható robottechnológiai lehetőségek kiaknázásához, megvalósításához kapnak segítséget.

A tematikus szakmai utakon a résztvevő szakemberek a gyártói környezetben alkalmazott robottechnológiai megoldásokkal is megismerkedhettek. Ahogyan a Müncheni tematikus szakmai út részeként a BMW gyárban tett szakmai látogatás alkalmával is:

 

A jövő pillantása

A Virtuális valóság szimulációk használata a jövőbeli termelési munkaállomások tervezéséhez elengedhetetlen és fontos technológia. A HGC Akadémia ennek kihasználását és alkalmazási lehetőségeit mutatja meg a programban résztvevő cégek részére.

Minden intelligens gyárnak az alapját az internet, valamint a rendszerek és gépek hálózatba szervezése képezi. Egy digitális üzem a virtuális gyártási rendszert kapcsolja össze a valós gyártással, ez a 4. ipari forradalomnak a víziója. Az informatikai úton történő vezérlést, a termékfejlesztés és a gyártás közötti közvetlen adatcserét nagy teljesítményű programok biztosítják. Ezek segítségével lehet virtuálisan szimulálni az összes termékinformációt.

BMW gyár – Virtuális valóság szimuláció:

 

A kutatási és fejlesztési folyamatokból, a virtuális szimulációkból származó összes termékinformációt egy gyártásvezérlő rendszerhez továbbítják, amely valós időben vezérli a gyártás teljes folyamatát. A termékek irányítják a saját gyártásukat: termékkódok kommunikálnak a gyártásban részt vevő gépekkel és eszközökkel a gyártási jellemzőkről és követelményekről, ezáltal előre vetítve a szükséges gyártástechnológiai lépéseket. Mindezt 5-10 éven belül, gyári dolgozók nélkül tehetik meg. A hálózatba és internetre kapcsolt gyártósorokról szerzett információk, adatok egyik tökéletes megjelenítési helyszíne a virtuális valóság. Az üzemvezetők egy szemüvegen keresztül képesek lesznek elérni az egyes gépekhez tartozó metaadatok egyedülálló készletét, vizuálisan információt szerezni az energiafogyasztásról, a rendelkezésre állási időről és a leállásokról, valamint arról, hogy az eszköz egyes elemei hogyan működnek. Ezenkívül a vegyes valóság lehetővé teszi a karbantartó személyzet számára a távoli konzultációt is – akár a gépgyártó mérnökeivel –, ha olyan esetekkel találkoznak, amelyekről nincs tudásuk, vagy ha másodlagos műszaki véleményre van szükségük.




Magyarország Kormánya - Európai Regionális Fejlesztési Alap - Széchenyi 2020
Az oldal sütiket használ működéséhez. Az oldal használatával hozzájárul, hogy az sütiket tárolhat számítógépén.